Természetesen valószínűleg már ismered néhány alapvető formulát, mint a SUM és az AVERAGE. És valószínűleg elégedetten ismerte az eszköztárat, de elég elképesztő, hogy mennyire mélyreható. Szeretem a táblázatokat, de még ma is új trükköket fedezek fel a Google Táblázatokban.
Adatlapok importálása
=ImportHTML(“URL”, 'table', 0)
Az URL a weboldal, ahol az adatok találhatók, a "táblázat" az adatok megjelenítését a weboldalon (akkor is használhatja a listát, ha ez egy lista), és a "0" jelzi, hogy melyik táblázatot szeretné importáljon, ha több lap van a weboldalon (0 az első, az 1 a második, és így tovább).
Egy példa erre a fantasy bajnokság sportstatisztikájának nyomon követése. Importálhat különböző statisztikákat egy olyan webhelyről, mint a Baseball Referencia táblázatba. Természetesen egyszerűen csak könyvjelzőt készíthet a webhelyről, de az ImportHTML segítségével testre szabhatja a dolgokat, hogy pontosan milyen statisztikák jelennek meg (Col1, Col4, stb. Hozzáadása után a "0"), valamint más táblákból származó adatokat egy másik weboldalt, és mindegyik megjelenjen egy táblázatban.
Referenciaadatok más táblázatokból
Más lapokból (vagy akár egy másik táblázatból is) hivatkozhat a cellákra. Tegyük fel például, hogy mindegyikről feljegyzéseket készít az élelmiszerekről egy lapon, és a lap tartalmaz egy teljes összeget is a hónapra. És azt mondja, van egy másik lapja, amely összefoglalja, mennyit költenek havonta különböző kategóriákban. Az összefoglaló lapon utalhat arra a szórakoztatólapra és a teljes cellát tartalmazó konkrét cellára. Az eredeti lap frissítésekor az összefoglaló lap értékét automatikusan frissíti.
A függvény így fog kinézni:
=sheet1!B5
A "Sheet1" a hivatkozott adatokkal ellátott lap neve, a "B5" pedig a hivatkozni kívánt cella. A felkiáltójel megy. Ha egy teljesen más táblázathoz tartozó adatokat szeretne hivatkozni, az IMPORTRANGE funkciót használja, például:
=IMPORTRANGE('URL', 'sheet1!B5')
Az URL a másik táblázathoz való kapcsolódás. Ez összekapcsolja a cellát abban a táblázatban a cellába, amelybe beírja a fenti képletet. Amikor a cellát más értékkel frissítjük, a másik cellával együtt frissítjük. Ahogyan a funkció neve sugallja, akkor is hivatkozhat egy cellatartományra, mint a B5: C10.
Feltételes formázás
A feltételes formázás lehetővé teszi a cella megjelenését a cella által tárolt adatok alapján. A funkció eléréséhez kattintson az eszköztár "Formátum" elemére, majd válassza a "Feltételes formázás" parancsot. A jobb oldali ablakban beállíthatja paramétereit. Például egy cella (vagy cellák) zöldre kell kapcsolnia, ha az általuk tartalmazott szám nagyobb, mint nulla.
Van még az IF funkció, amely technikailag nem része a feltételes formázásnak, de a következő szintre is képes lesz. Ez lehetővé teszi, hogy olyan dolgokat csináljunk, mint egy bizonyos érték hozzáadása egy külön cellába, ha az aktív cellában lévő érték egy adott szám:
=IF(B4>=63,'35','0')
Tehát ebben a példában, ha a B4 cellának értéke 63 vagy annál nagyobb, akkor automatikusan az aktuális cella 35 értékét állíthatja be. És akkor mutasson 0-ot, ha nem. Természetesen ez csak egy példa, hiszen sokkal többet tehetsz vele.
A Spreadsheets beillesztése a webhelyre
Mindössze annyit kell tennie, hogy navigáljon a Fájl> Közzététel a weben. Innen kattintson a "Beágyazás" fülre, majd válassza ki, hogy közzé kívánja-e adni az egész táblázatot vagy csak egy adott lapot. Ezután csak másolja be és illessze be az iFrame kódot a weboldaladba.
Játsszon a szkriptekkel
Korábban beszéltünk a Google Apps Scriptjeiről, és sokat tehetünk ezzel a képességgel.Az elérhető kiegészítőket az Eszközök> Kiegészítők elemre kattintva fedezheti fel, vagy saját szkripteket írhat az Eszközök menü Szkriptszerkesztőjének kiválasztásával.
Például, van egy egyedi szkriptem, amely lehetővé teszi számomra, hogy egyetlen gombot megnyomva azonnal hozzárendelhessek bizonyos értékeket a meglévő értékekhez egy maréknyi cellában. Ezt a Google Táblázatokkal nem teheted meg a dobozból, így a szkriptszerkesztő itt a Google Tábláknak jó adag szteroidokat ad.
