A számítógépes fenyegetés az egyik legsúlyosabb gazdasági és nemzetbiztonsági kihívás, amelyet a legtöbb fejlődő ország szembenéz. Mint ilyen, először meg kell vizsgálni a fenyegetést okozó terjesztő tényezőket. A Microsoft feláll a kihívásnak! A szoftver óriás a közelmúltban kiadott egy új tanulmány címmel A cybersecurity kockázati paradoxon.
A kiberbiztonság veszélyei a fejlődő nemzetekben
A Cybersecurity kimeneteleinek és politikáinak összekapcsolása - Egy olyan tanulmány, amely szerint a kártevők fertőzésével kapcsolatos adatokat a Microsoft Security Intelligence Report-ből vették át, és a nemzetközi társadalmi-gazdasági statisztikákhoz képest három kategóriába sorolták be -
- Digitális hozzáférés
- Intézményi stabilitás
- A rendszer stabilitása.
A Microsoft biztonsági hírszerző jelentése (SIR) elemzi a számítógépes világban esetleg előforduló sérülékenységeket, valamint az internetes szolgáltatásokból származó adatokat és több mint 600 millió számítógépet használó rosszindulatú programokat. A Microsoft szilárd meggyőződése, hogy a fenyegetettség tudatossága biztosan segítheti a felhasználókat a szervezetük, a szoftverük és az emberek védelmében.
A jelentés és a nemzetközi társadalmi-gazdasági statisztikák részletes összehasonlítása után a fent említett három kategóriában / mutatóban a kutatók azonosítoták azokat a kulcsfontosságú társadalmi, gazdasági és technológiai tényezőket, amelyek a kiberbiztonság fokozásához kulcsfontosságúak.
A cybersecurity kockázati paradoxon
A Microsoft Biztonsági Jelentés új, speciális kiadása, amely a nemzeti fejlődés és a számítógépes biztonság változásai közötti kapcsolatot vizsgálja az idő múlásával. A jelentés megállapította, hogy a digitális hozzáférést, az intézményi stabilitást és a gazdasági fejlődést a rosszindulatú programok fertőzésének arányai előrejelzik.
A kockázati paradox jelentés azt írja le, hogy egyes országok keresőként (fejlődő országok) a magasabb szintű kiberbiztonsági kockázatot jelentik, mivel ezek a fejlődő gazdaságok és a technológiai fejlődés alacsonyabb szintjei. A jelentés meglepő kinyilatkoztatásokat is tesz. Például, miközben a megnövekedett internet-hozzáférés és a fejlettebb technológiai fejlődés összefügg a globális szintű kiberbiztonság javulásával, ellentétes hatása van a fejlődő gazdaságokkal rendelkező országok és a technológiai fejlődés alacsonyabb szintjei között.
Megemlített példa - A szélessávú penetráció növekedésével a Maximizerek (technológiai szempontból fejlettebb országok) a rosszindulatú programok csökkenését tapasztalják, míg a Seeker-országok (amelyek kevésbé technikailag érettek) a rosszindulatú programok növekedését tapasztalják.
Fordulópont
A fenti hatás megmagyarázására hipotézis támasztotta alá azt, amit a billenőpontnak neveznek. Megmagyarázza, hogy a digitális érettségben van egy csúcspont, amely után a megnövekedett technológiai hozzáférés megszünteti a kártékony programok növekedését, és csökkenti azt.
